Miniinterjúk az online oktatásról (6. rész)

1. Hogy érintett Téged az érettségi előkészítők online térbe kerülése? Mennyire volt nehéz számodra az átállás? Kihívásként, lehetőségként, megoldandó feladatként, szükséges rosszként (stb.) tekintettél erre az időszakra?

Megoldandó feladat volt, a diákok kerültek nehéz helyzetbe, váltanom kellett, hogy ők biztonságosan készülhessenek. Kezdetben nyomasztott a digitális formákban való járatlanságom, de beletanultam. A csoport is segített – és az iskolai tanítási gyakorlatom. 

Későn derült ki, hogy csak írásbeli lesz, és bizony megterhelő volt az átcsoportosított szóbeliket is ide sűríteni, mert az utolsó 2 hétre a 4 foglalkozás helyett 9+1 alkalomszor 3 tanóra volt. Remélem, hogy egyszeri eset volt és marad.

2. A diákok hogyan fogadták a változást, mennyire volt nehéz számukra, hogy teljesen más formában kell tanulniuk? Ugyanúgy működött a csoportdinamika, mint a jelenléti oktatás során vagy voltak különbségek?

Mi is változott az online térrel? A handout-ot most előzetesen közös mailben elküldött anyagok váltották fel, ezt mindannyian letöltöttek, sőt ki is nyomtatták maguknak. Nagyon aktívan és ügyesen beszéltek, kérdeztek, asszociáltak az elhangzottakhoz. Felolvasták a megoldásaikat, a többiek kérték, mert abból tanultak. 

3. Lesz olyan, amit az online oktatás alatt fejlesztettél (tananyag, segédanyag, módszertan stb.), és tervezed, hogy használni fogod a következő csoportodban a jelenléti oktatás során is?

Igen, persze. Tematikus összeállításaim vannak, amelyeket korábban az i-táblán vetítettem ki nekik, azt most csatolmányként használtuk. Szerencsés lenne, ha máskor a Teams-t használhatnánk, mert ott lehet megosztott képernyővel is dolgozni, oda feltölthetik az írásaikat, és nem ez a hangouts-os és levelezéses módszer maradna a gyakorlat.

 + közlés: A jó a rosszban az, hogy tanulhattam. :)